"- Hát ez hihetetlen!
- Látod, ezért nem megy Neked."
Yoda (Star Wars)
Minden embernek vannak céljai

Minden embernek vannak céljai. Akár tud róluk, akár nem. Igen, vannak olyan céljaink, melyekről nem tudunk! Tudatos céljaink mintegy melléktermékeként létrejönnek ugyanis apró részek, melyeket viselkedésünk, cselekedeteink alakítanak. Ezeket nem fogalmazzuk meg, többnyire célnak sem tekintjük őket, hiszen ezek a mindennapi életünk folyamának szerves részei, állomásai. Szoros kapcsolatban vannak ugyanakkor tervezett céljainkkal, mivel ezen állomások, adják végeredményben célunk elérésének az útját, tehát ezek tulajdonképpen megfogalmazás nélküli részcélok.

Ugyanakkor az emberek zöme – sajnos saját magam is – rendre átsiklik ezek felett (éppen a fent említett természetességük miatt), és ennél fogva a részcélok elérésének, az apró sikereknek nem is örül, hiszen észre sem veszi őket.

Egyszer elgondolkodtam azon, hogy van-e olyan dolog az ember életében, ami segíthet megérteni ezen apró részecskék, részcélok iránt érzett örömünk szükségességét. Természetesen számtalan tanítás szól a kérdésről, bölcs, nagy tudású emberek tanmeséi, de ezeket, ha ismerjük is, többnyire nem tesszük magunkévá, távolinak, nagyon elméletinek tartjuk. Nem látjuk át, hogy a részcélok nem csak célunk elérését segítik – hiszen értékelve őket, örömöt lelve bennük hitet adnak a folytatáshoz – hanem életünk folyamát befolyásolják. Befolyásolják, mert ha örömöt érzünk a mindennapokban, az teljesebb, boldogabb, sikeresebb életet jelent. Ha ezt megértjük, akkor megértjük, hogy miért nem a cél a fontos, hanem az elérés útja. De megértjük? Mint említettem, a tanítások távoliak, nem kézzelfoghatóak. És akkor eszembe jutott, hogy vannak az életben olyan eszközök, melyeket ennek tanítására találtak ki (vagy nem, de erre is jók!). Ilyen például egy, a gyermekek által nagyon kedvelt dolog, a matricagyűjtő album (természetesen más haszna is van, hiszen a benne található leírások, képek is tanítást hordoznak, de akarva-akaratlanul taníthat a fenti gondolatok megértésére is).

Az alábbi leírásban saját gondolataimat osztom meg arról, hogy a matricagyűjtő album mit és hogyan taníthat nekünk az ismert céljain túl.

A boldogság keresése - A matricagyűjtő album

Gondolj bele, mi a célja egy gyereknek, ha gyűjtőalbumot szeretne? Boldog lenne, ha megkapná és megtelne matricákkal, hiszen úgy lenne teljes.

Így, ha el akarsz érni valamit, van egy célod, egy vágyad, akkor boldogsággal tölt el, ha eléred.

Ugyanakkor a gyerek csak akkor boldog, ha már tele van az album? Nem, a gyerek akkor is boldog, ha kap egy csomag matricát, amit beleragaszthat. Még nem érte el a célját, csak egy lépést tett felé, mégis boldogságot érez, ettől a lépéstől is.

Tehát, ha egy célod eléréséért lépéseket teszel, ne csak akkor legyél boldog, ha a végső célt eléred, és semmi más nem számít, hanem töltsön el jó érzésekkel minden egyes kis lépés, amit a cél felé teszel.

Előfordul, hogy egy-egy csomag matricában nincs, vagy csak 1-2 használható elem van. Ilyenkor a gyerek mit csinál? Két lehetőség van, az elégedetlenkedők nem örülnek ennek, hanem mérgesek, hiszen olyan matricát kaptak, ami már megvan. Ha ez ismétlődik párszor, akkor elvesztik hitüket, motiválatlanná válnak, nem érdekli már őket a cél (az album megtöltése), így az albumot széttépik, eldobálják, összefirkálják stb. és a célt (valamint vele a boldogság érzését) sosem érik el. A másik típus örül akkor is, ha egyetlen új matrica sincs a csomagjában, örül annak, hogy kapott csomagot, és örül, hogy több matricája van, mert félrerakja, később cserélheti és közelebb kerülhet a céljához.

Vagyis, ha néhány lépésed hibás, esetleg nem szolgálja közvetlenül a célt, akkor is értékelni kell ezeket, hiszen tettél valamit a célért. Vannak lépések, amik értelmetlenek, nehézkesek, esetleg úgy érzed, nemhogy örömöt, de terhet jelentenek. Nézd más oldalról, örülj ezeknek is, mert nem tudhatod, hogy amit a célért tettél, ha értelmetlennek, haszontalannak tűnik is, nem válik-e végül a hasznodra (ahogy azok a matricák, amik már sokszor megvannak, de cserélhetők).

Minél több matricád van meg, annál több olyat kapsz, ami már megvan, és egyre távolabbinak tűnik, hogy a végcél valaha is elérhetővé váljon. Ugyanakkor egyre több kapcsolatot tudsz kialakítani a cserék által, így újabb lehetőségeket kapva, hogy a hiányzó 1-2 matricát megszerezd.

Ha nem vagy elég türelmes, és nem örülsz minden apró lépésnek, akkor a célod elérése az idő múlásával egyre távolibbnak tűnik. Ugyanakkor, ha nem a végcél elérése jelenti a boldogságot, hanem minden egyes apró eleme, akkor olyan lehetőségeket veszel észre, olyan dolgok tesznek boldoggá, amik áthidalják a várakozás keserűségét.

Végül, ha az albumod megtelt, elérted a célt, boldognak érzed magad. Egy darabig. Ugyanakkor jön egy újabb album, újabb boldogság utáni vágy, újabb cél. Ilyenkor is két lehetőség van. Ha csak türelmetlenül, idegeskedve szerezted meg az előző albumot, igazából nem okoz valódi boldogságot, jobbat akarsz. Jön az új album, és a régi érdektelenné válik. Ha az albumodat úgy teljesítetted ki, hogy a folyamat alatt végig boldog voltál, örömmel tettél minden egyes lépést a cél felé, akkor ezt az albumot értékelni fogod, vigyázol rá, dédelgeted. Néha előveszed, újra és újra átnézed, és visszaidézed az apró örömöket, amiket a létrehozása okozott. Új albumot kezdesz gyűjteni, de a régi mindig is a szíved csücske marad, óvni fogod, amíg csak tudod.

Ha elérsz egy célt, azt csak akkor fogod értékelni és akarod megtartani, ha az elérésére fordított időszakra is boldogan emlékszel vissza. Ha tehernek tekintesz megszerezni valamit, minden pillanatban nyűgnek tartod, amit a célért teszel, ha megkapod, amit akarsz, akkor sem fogod igazán közel állónak érezni magadhoz, át fogsz rajta lépni. Így eljutsz oda, hogy folyamatosan küzdesz a céljaidért, de sosem leszel boldog.

A fenti gondolatokat lejegyezte: István